Községünkről

Gagyvendégi (Gagy-Vendégi, Puszta-Vendégi) az Aba nemzetségből származó Gagyi család birtoka volt. 

1327-ben Gagyi Gereven kapta királyi adományként Károly Róbert királytól.

A település a korábbi évszázadokban már két alkalommal teljesen elpusztult, először a Thököly féle hadjáratban1600 és 1800 között mostani határának felső végén állt a falu, s Eresztvény néven ismerték.

Az 1800-as évek elején a település porrá égett, ekkor kapta a puszta elnevezést, és ekkortájt építették mai

helyére és nevezték el birtokosa a Gagyi Vendég család után.

Egykor itt élt Aba fejedelem utolsó leszármazottja, Vendéghy Gábor nagybirtokos. Kúriájában ma a

Csereháti Településszövetség központja található.

Egy pici történelem….

 A gagybátori Báthoryak, a gagyvendégi Vendéghyek és leszármazottai, előszeretettel választottak a szerteágazó rokonságból házastársakat, s így a nemzedékről nemzedékre aprózódó birtokok egy-egy házasság s oldalági öröklések révén újra egyesülni tudtak. A tekintélyes családfa ellenére a középkor és újkor hosszú évszázadain keresztül, miközben földbirtokban tekintélyes vagyonuk volt, alig-alig telt egy-egy kőből épült lakóházra. Vendéghy Benedek 1568-ban házat akart építeni Gagyvendégiben, de a házhelyen annyira összeveszett sógorával, hogy a megyegyűlésre mentében a sógor Felsőgagyban saját kezűleg megölte.

Az erőszakos halál különben – aligha a szokásostól eltérően – meglepően sűrűn bukkan fel a család történetében. Vendéghy György 1867-ben, 27 éves korában „agyonüttetett”, a szájhagyomány szerint a kocsmában, valami asszonyhistória miatt. 1810-ben „Vendéghy Pál úr kisasszonykája, Elek Istvánné, élt húsz évet is agyonüttetett”. De agyonüttetett a család egy késői leszármazottja, egy idős asszony is, 1980 táján, házát később egy „hívő” jehovista család vásárolta meg.

A nemzetség egyik virágkorát akkor élte, amikor a kevésbé patinás, de literátus Jakabfalvy fiú Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna sárospataki udvarába került, tőlük szőlőket, malmokat és sárospataki kőházat kapott, és beházasodott a Csereháton tekintélyes középbirtokos Báthory családba. Jakabfalvy Györgytől 1736-ban fia és három lánya az anyai örökségen kívül – amely a gagybátori határ túlnyomó részét, a gadnai és a karácsondi határ jelentős részét, összesen kb. 2000 holdnyi területet foglalt magában – 11 tolcsvai, szögi, liszkai és bényei szőlőt, a gagybátori malmot és még két malomrészt, három kúriát és számos részjószágot örökölt. 

Gagyvendégi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói járásban.

 Miskolctól közúton kb. 50 km-re északkeletre található.

Selyeb területe : 1232 ha,

Lakosok száma : 215 fő,

Lakások száma : 101.

Az Önkormányzat a Báthory út 14. alatt található.

Településünk temploma: